Veszprémi élménybeszámoló
Veszprém ma megyei jogú város, saját egyetemmel és 2023-ban Európa kulturális fővárosa lesz. A mi csapatunk elsősorban Veszprém várnegyedében található történelmi nevezetességekért tette meg a fővárosból a hosszú utat.
A 15. századtól a Veszprémi püspök egyben a vármegye főispánja is volt, többek között ennek is köszönhető, hogy a püspök a katolikus reform során oly sokat tudott tenni az egyház érdekeiért.
Sajnos csak kívülről sikerült megnéznünk a 10. századi szent György-kápolnát, és a Gizella-kápolnát is; az utóbbit a templom ajtajából lehetett (lépcsők miatt) csak kerekesszékkel megnézni, azaz a restaurált freskókból nem sokat lehetett látni. Ennél többet láttunk az 1993-tól érsekséggé lett főszékesegyháznak földfelszín feletti neoromán építésű és minor basilika státuszú épületéből. A főszékesegyházat Mihály arkangyal, a mennyei seregek vezére védi. Sajnos, a 14. századi gótikus altemplomba kerekesszékkel nem lehetett megközelíteni. Itt van Padányi Biró Márton eltemetve, aki 1745-től 1762-ig a város püspöke, és mint ilyen nagyon komolyan vette a tridenti zsinat munkásságát, így vele kezdődött a veszprémi katolikus reform. Felállított 87 plébániát, komolyan vette a kötelező kétévenkénti egyházmegyei vizitációt; 27 helyiségbe szervezett iskolamestert, 9 templomot építtetett és rengeteg templom felszerelését biztosította; 1756-ban szervezte meg a szemináriumot a kispapok részére. Ezeket az információkat az idegenvezetőnőtől hallottuk.
A várhegy egyetlen terén van a szentháromság-szobor, amelyet szintén Padányi püspök idején állítottak fel, és ami annyira jellemző a katolikus reform idejére. Ezzel igyekezett népszerűsíteni a csak a katolikus egyházra jellemző szentháromság kultuszt.
Padányi 1734-ben lett Acsády Ádám püspöki helynöke, és ebben a minőségében kezdte el építtetni a kanonokházat, amely nagyprépostsága első évében 1741-ben készült el. Szerencsénk volt megnézni egy-egy kanonok lakrészét, amely 3 túldíszített (barokk) teremből állt. A kályhák ajtaja a folyosóra nyílt, így a fűtő úgy tudott a lakrészbe meleget varázsolni, hogy nem kellett megzavarnia a kanonokot munkájában.
A várnegyed megnézése után a Séd patak völgyében kialakított parkokon keresztül – egy ún. zöldfolyosón – meglátogattuk a Margit romokat, Veszprémvölgyi Apácakolostor (görög-keleti felszentelésű) romjait és a torzóban maradt jezsuita épületet (ún. templom), amely utóbbi soha nem lett felszentelve, mert 1773-ban Mária Terézia feloszlatta a jezsuita rendet. A 2,3 km hosszú út során – terv szerint – kihagytuk a Kittenberg Kálmán Növény- és Vadaspark megnézését, mivel két éve meglátogattuk – az Önök anyagi segítségével (II. ker. Önkormányzat)– a Nyíregyházi Állatkertet, ahol sikerült megnéznünk olyan állatokat, amelyek eredeti élőhelyükön való felkeresése több ezer kilométer megtételét jelentette volna. Az út során az 1938-ra felépült Szent István völgyhíd alatt mentünk át.
Ez az út, és a remekbe szabott idegenvezetői történetek a városról adták a Thetisz Alapítvány tagjainak az ötletet, hogy mily módon kéne megszervezniük kirándulásaikat (Balatonmáriafürdői kiránduláson van bővebben kifejtve).
Budapest, 2020. 10. 01.
Varga G. Lajos