Egyéb kategóriaarchívum
Közösség-fejlesztő program: Kulturális rendezvények látogatása 2022-ben
A kulturális programban nem nagy csapatban „kóboroltunk” színházról színházra, hanem kettes, vagy négyes csoportokban – mindenkinek a kedve és érdeklődése szerint – néztük meg az előadásokat.
A 2022-es évben jelent meg a mozgássérült társadalom egyes csoportjairól szóló történeti tanulmánykötet – az Alapítvány és az ELTE közös munkája gyanánt. A történeti látásmódot hozzáillesztettük a ma élő mozgássérült társadalmának a látásához. Nem szenvedéstörténetről beszéltünk, hanem aktív, saját korukban alkotó emberekről.
Később megnéztük Csehov alkotását a Sirályt, amelyben minden megjelenő forma és tartalom mibenlétéről tárgyalt; az új és a régi harcáról. Az Alapítvány tagjai remélik, hogy az elindított út kezdeti nehézségei ellenére is az új történeti koncepció képes lesz felülírni a régit.
Az Operaház épülete maga volt a csoda, sőt az előadások is csodálatosak voltak. Richard Wagner tetralógiáját hallgattuk meg, akinek a második és harmadik zeneműve között talán egy év telt el, de egy olyan év, amely nagyon sok új folyamatot indított el a történelemben.
Wagner a második részben nagyon óvatosan nyúlt a német „jellegű” Habsburg és Porosz Birodalom egység törekvésének küzdelmébe. A harmadik részben viszont a kis német egység mellett rakja le a voksát. Ezek az előadások arra hívták fel a figyelmünket, hogy kellő terjedelemben és mélységben nyúltunk-e a mozgássérült témához, illetve jókor szóltunk-e hozzá a több évtizedekig parlagon hagyott témához – csak a hadtörténelem hadirokkant egészségtörténete foglalkozik kisebb-nagyobb intenzitással és színvonallal a mozgássérült társadalommal, mint az egészségügybe csöppent passzív tömeggel. A válasszal nem voltunk igazán elégedettek: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrejöttétől jelennek meg bővebben irományok hadirokkantakról; talán jobb lett volna – a hasznosság szempontjából – 3-4 évvel korábban beleszólnunk a közös vitába, mondván, hogy nemcsak katonapolitika, -erkölcs, -egészségügy alapján kell kutatni, hanem a hadirokkant egyén és társadalmi csoport elvárásai, igényei szerint is ki kell terjeszteni a kutatás irányát. Az Alapítvány a társadalmi szervezetek részéről elsőként szólt hozzá a vitához.
Hálásan köszönjük a lehetőséget, sok értékes Színházi előadással ajándékoztuk meg mozgássérült társainkat és kísérőiket.
Tisztelettel és köszönettel:
Budapest, 2022.12.03.
Renner Erzsébet
elnök
Balatonmáriafürdő 2022
Szakmai beszámoló a Közösségfejlesztő program: Mozgássérültek 4 napos üdülése Balatonmáriafürdőn.
A 2022-es évi kiránduláson – már pár éve kirándulunk Balatonmáriafürdőre –az idén voltunk a legtöbben, 33 fő vett részt, ebből 10 fő társunk először nyaralt itt, akik már most várják a jövő évi utazásunkat Balatonmáriafürdőre.
Az évente megszervezett balatonmáriafürdői kirándulás egyrészt az éves fáradalmak kipihenése, másrészt az aktív pihenés időszaka, harmadrészt csapatépítő tréning is egyben.
Sok pihenésben, szórakozásban volt részünk, ami kicsit feledtette azokat a nehézségeket, amelyeket átéltünk a megelőző időszakban. Rengeteget voltunk a parton, sokan fürödtek, mert biztosítva volt a mozgássérültet beemelő szerkezet.
Ebben az évben is elmentünk a keszthelyi kastélyt megnézni. 2021-ben az egyik teremőr kis lokálpatrióta túlzásba is esett – természetesen ez megbocsátható -, de egy olyan élvezhető, a kiállított anyag történetét felhasználó, de egyben egy csomó összefüggésről libbentette le a fátylat és rögtönzött előadást csinált nekünk, amely során vágytunk arra, hogy ne csak két terem anyagát mutassa be nekünk, hanem kiállítás egész anyagát is. A kirándulás előtt ímélt írtunk a tárlatvezető csoport főnökének, aki az általunk kért tárlatvezető nyugdíjaztatása okán egy új személyt ajánlott. Az új tárlatvezető személy viszont összefüggéstelenül és csak a kiállítandó anyagról beszélt, ami a nyomába nem ért annak a két termes tárlatvezetésnek, amiben 2021-ben volt részünk. Csalódottan hagytuk el a kastélyt.
A csapat kohéziójának újbóli megújhodása viszont nagyon jól sikerült, mert a délutáni órákban összejött személyekkel sikerült megújítani és a koncepciózus elképzeléseket kötetlenül átbeszélni.
Hálásan köszönjük a lehetőséget, hogy mozgássérült társaink számára hozzájárulhattunk a nyaralás költségeihez.
Tisztelettel és köszönettel.:
Budapest, 2022.12.03.
Renner Erzsébet
elnök
A mozgássérült problematika Kelet-Európa relációjában
Szakmai beszámoló a Közösségfejlesztő program: Mozgássérültek 4 napos üdülése Balatonmáriafürdőn
Az évente megszervezett balatonmáriafürdői kirándulás egyrészt az éves fáradalmak kipihenése, másrészt az aktív pihenés időszaka, harmadrészt csapatépítő tréning is egyben. Az idén hat új társunk csatlakozott a csapathoz, és várják a következőt.
Már több éve járunk oda, és még mindig vannak olyan elképzeléseink, amelyeket még nem, vagy már igen, de nem elég mélyen sikerült megvalósítanunk. A tavalyi egyik kirándulásunkon – veszprémi – jöttünk rá arra, hogy a csapat nagy része nem tudja értékelni a látottakat, sőt a kulturális érdeklődés sok esetben nagyon alacsony színvonalú. A kirándulást, mint a feltöltődés időszakát úgy képzeljük el, hogy egyben a másik kettő elképzelésnek is fejlődnie kell. Veszprém nevezetességeinek mind behatóbb megismerésében részt vett egy idegenvezető, aki a csapatot egy irányba tudta terelni és ettől kulturálisan feltöltődtünk, aktívan pihentünk és csapatot is építettünk. Ezt a hosszú bevezetőt azért mondom el, mert már bármilyen kulturális látogatáson is veszünk részt, mindig kérünk idegen-, vagy tárlatvezetőt. Nyaraláskor meglátogattuk Keszthelyen a Balatoni Múzeumot, amelynek mindkét kiállításához kértünk tárlatvezetőt. A siker garantált volt, a kiállított részen egységesen haladtunk, a csapat nem szakadt szét (korábban a az elsők és utolsók között sokszor volt akár 1 órás különbség is).
Még aznap meglátogattunk a kastélyt is, s most fordult elő először, hogy találtunk egy olyan tárlatvezetőt, aki nem a tizedrangú, értékelhetetlen tárlati szöveget adta elő a kérdésre, hanem értékes hely-, és családtörténészként értékelhető módon rakta össze a kiállított teret, bár lokálpatrióta érzelműként kicsit eltúlozta a helyi értékeket az országos kárára. Ettől függetlenül, már most be van harangozva a csapat egészének, hogy végre olyan személy fogja a tárlatot vezetni a következő évben – remélhetőleg Önöknek köszönhetően – aki jó kommunikációs készséggel rendelkezik, bár figyelni kell arra, hogy ne vigyük el a figyelmét mindennapi dolgok felé, mert sajnos az ártana az egész tárlatvezetésnek.
Balatonmáriafürdő, mint szálláshely kitűnő lehetőséget biztosít, hogy onnan kiindulva megértsük az egész Balaton és környékének történeti, vízrajzi, kulturális, régészeti (fenékpusztai római erődöt is szeretnénk a terepen megnézni, pl.) megismerését.
Az a csapat, mely évről évre, több-kisebb személyi összetételben meglátogatja Balatonmáriafürdőt, egyre inkább összekovácsolódik, egyre inkább leosztódnak a szerepek, attól függően, hogy ki mihez ért, ki milyen szíves. Pár év után elmondhatom, hogy egyre inkább alakulunk, egyre nagyobb terveket igyekszünk megvalósítani, és egyre ütőképesebb csapat koordinálja azt.
Az elmúlt kirándulásoknak is köszönhető, hogy a dec. 16-ára az Alapítvány, és két ELTE PhD intézménnyel közösen szervezett leendő konferencián bizton tudunk a csapatban bízni, akik magukra vállalták, hogy mozgássérült és ép közegükben is terjesztik a hírt, hogy a mozgássérültség történeti alapú vizsgálódásáról szóló konferenciára összehozzák a tömeget. Úgy gondoljuk, hogy egy nagy tömeggel, képesek leszünk a kutatók figyelmét arra irányítani, hogy érdemes foglalkozni ezen társadalmi csoporttal.
Budapest, 2021-12-28.
Renner Erzsébet
Szakmai beszámoló: Közösség-fejlesztő program: Kulturális rendezvények látogatása
Az Alapítvány kulturális programja nagyon sokat ígérő vállalkozás. A pedagógia tudománya a színházat – többek között – az iskolán kívül megvalósuló oktatásnak tekinti. Mi is így tekintünk erre a programunkra. Azok a mozgássérült személyek, akik részt vesznek velünk együtt a színházi programunkon, azoktól elvárjuk, hogy fejlődjenek, és tudjanak felelni a következő alapvető kérdésekre: mi volt a magyar valóság apropója, amely miatt elővették a darabot? – hol voltak a pontok, ahol áthallások voltak? – milyen virtuális, szövegkörnyezetbe illesztett gondolatok eszközökkel lettek ezek érzékelhetővé téve? Alapvetően elvárjuk a látogatóktól, hogy elemezzék ki a látottakat, a maguk fejlődése érdekében. Ebben a játékban nem érdekel bennünket az illető politikai irányultsága, a látottakhoz való hozzá állása, értékelése; egy dolog érdekel bennünket, hogy tudta-e értelmezni a látottakat.
Az évek során rengeteg színházban, sőt egy adott színház igazgatóváltása következtében rengeteg elképzelést is láttunk amikor tiszteletünket tettük az adott intézményben/színházi műhelyben. A színházakat látogató társaság -politikai, társadalmi, kulturális, gazdasági különbségei – változó összetétele ellenére sikerült összekovácsolni egy tágan vett csapatot, akiknek értékké vált a színházi nyelvezet értelmezése. Ahogy a szűken vett Alapítványi tagság, úgy a többiek sem tesznek különbséget a politikai pártállást illetően, hanem csak az előadás minőségét értelmezik. Egy fontos dologra figyelünk oda, hogy az előadáson elhangzottak – legyen az bármilyen oldal – kritizálták-e jobbító szándékkal a mindenkori viszonyokat. Egy biztos, hogy akár milyen tökéletesen valósítsuk is meg Isten országát, akkor is hiba kerül a gépezetbe, és a mindenkori -többek között – színházaknak erre kötelességük felhívni mindannyiunk figyelmét.
Ezt azért írtam meg ilyen szemléletesen, mert ez mindennél jobban elmondja az Alapítvány által képviselt gondolkodást, hogy akár milyen magas szinten tudtunk is megvalósítani egy projektet, akkor is mindig van hova fejlődni, és a legbiztosabb emberi tulajdonságot soha ne feledjük: „ember: küzdj és bízva bízzál!”
Az elmondottakat, engedjék meg, pár esettel alátámasztani: A Vígszínházban megnéztük a Nagy Gatsby c. előadást. Remek előadás volt. Az első fél órában bemutatta az USA jövőbeli félelmét: a fehérek társadalom félelme; nagyhatalmi státusz féltése; az egész társadalomban eluralkodott kapitalizmus/pénz az isten embertelensége; az emberek, a társadalom, a hagyományos társadalmi csoportok kiüresedése. Az előadás az emberi értékek és a hatalom, céltalan szórakozás imádata között von párhuzamot, amely végül tragédiába torkollik. Ifj. Vidnyánszky a hangzavart egy egységes mondandónak részeként kezeli, amely segítségével felépíti a világot, a kiüresedés szükséges velejárójaként mutatja be. Az id. Vidnyánszky a hangzavart a különböző társadalmi, politikai, gazdasági elkülönülések közötti párbeszéd nehézségeire mutat rá. Az ember tragédiáját az ő rendezésében láttuk tavaly, fenomenális volt, ahogy ily módon megjelenítette az egyes színek, és az abban részt vevő csoportok, személyek közötti kvázi kommunikációt.
A Radnóti Színházban pedig kiemelném a Szerelmesek házai c. előadást, amelyben a hatalom és kiszolgáltatottság kapcsolatában mutatja be a emberi sorsokat, ahol a ma kisemmizettjéből holnap már tömegnyúzó lehet. Az előadás az emberek cselekedeteire kérdez rá, arra, hogy biztosan mindenki a tükörbe tud nézni és el tud -e számolni tetteivel. Elutasítja az ember magatehetetlenségét, hatalmának szívtelen érvényesítését, az álmodozás önsorsrontó beteljesülését. Az előadás végén megkérdezték indirekt módon mindannyiunktól, hogy mi hova tartozunk. Azóta is ezen gondolkodom, és tudom, hogy erre nem lehet választ adni, mert minden változik…az embernek ezeket a kérdéseket minden tetténél fel kell tennie, hogy a tükör ne egy zord ábrázatot mutasson rólam, amit helyénvalónak találjak.
A mostani előadások is nagy mértékben segítették mindannyiunk fejlődését, és ezért nagyon hálásak vagyunk Önöknek.
Tisztelettel és köszönettel:
Budapest, 2021-12-28.
Renner Erzsébet
elnök
A mozgássérült problematika Kelet-Európa relációjában
Az ELTE BTK Történeti Intézet Doktori Iskola Kelet-Európa Története Program, valamint az ELTE BGGYK Fogyatékosság és Társadalmi Részvétel Intézet (FOTRI), továbbá a Mozgássérült Célok Thetisz Megoldásában Alapítvány együttműködve konferenciát szervezett 2021. december 16-án, az ELTE BTK Kari Tanácsterem nagytermében A mozgássérült problematika Kelet-Európa relációjában címmel.
A mozgássérült társadalom mindenkori szükséglete, célja, és a nemzetközi relációban helyét kereső államalakulat a benne élő társadalommal együtt kölcsönhatásban van; ez a mindig változó képlet volt körbejárva hat előadás erejéig.
A konferenciát a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta
Veszprém 2020
Veszprémi élménybeszámoló
Veszprém ma megyei jogú város, saját egyetemmel és 2023-ban Európa kulturális fővárosa lesz. A mi csapatunk elsősorban Veszprém várnegyedében található történelmi nevezetességekért tette meg a fővárosból a hosszú utat.
A 15. századtól a Veszprémi püspök egyben a vármegye főispánja is volt, többek között ennek is köszönhető, hogy a püspök a katolikus reform során oly sokat tudott tenni az egyház érdekeiért.
Sajnos csak kívülről sikerült megnéznünk a 10. századi szent György-kápolnát, és a Gizella-kápolnát is; az utóbbit a templom ajtajából lehetett (lépcsők miatt) csak kerekesszékkel megnézni, azaz a restaurált freskókból nem sokat lehetett látni. Ennél többet láttunk az 1993-tól érsekséggé lett főszékesegyháznak földfelszín feletti neoromán építésű és minor basilika státuszú épületéből. A főszékesegyházat Mihály arkangyal, a mennyei seregek vezére védi. Sajnos, a 14. századi gótikus altemplomba kerekesszékkel nem lehetett megközelíteni. Itt van Padányi Biró Márton eltemetve, aki 1745-től 1762-ig a város püspöke, és mint ilyen nagyon komolyan vette a tridenti zsinat munkásságát, így vele kezdődött a veszprémi katolikus reform. Felállított 87 plébániát, komolyan vette a kötelező kétévenkénti egyházmegyei vizitációt; 27 helyiségbe szervezett iskolamestert, 9 templomot építtetett és rengeteg templom felszerelését biztosította; 1756-ban szervezte meg a szemináriumot a kispapok részére. Ezeket az információkat az idegenvezetőnőtől hallottuk.
A várhegy egyetlen terén van a szentháromság-szobor, amelyet szintén Padányi püspök idején állítottak fel, és ami annyira jellemző a katolikus reform idejére. Ezzel igyekezett népszerűsíteni a csak a katolikus egyházra jellemző szentháromság kultuszt.
Padányi 1734-ben lett Acsády Ádám püspöki helynöke, és ebben a minőségében kezdte el építtetni a kanonokházat, amely nagyprépostsága első évében 1741-ben készült el. Szerencsénk volt megnézni egy-egy kanonok lakrészét, amely 3 túldíszített (barokk) teremből állt. A kályhák ajtaja a folyosóra nyílt, így a fűtő úgy tudott a lakrészbe meleget varázsolni, hogy nem kellett megzavarnia a kanonokot munkájában.
A várnegyed megnézése után a Séd patak völgyében kialakított parkokon keresztül – egy ún. zöldfolyosón – meglátogattuk a Margit romokat, Veszprémvölgyi Apácakolostor (görög-keleti felszentelésű) romjait és a torzóban maradt jezsuita épületet (ún. templom), amely utóbbi soha nem lett felszentelve, mert 1773-ban Mária Terézia feloszlatta a jezsuita rendet. A 2,3 km hosszú út során – terv szerint – kihagytuk a Kittenberg Kálmán Növény- és Vadaspark megnézését, mivel két éve meglátogattuk – az Önök anyagi segítségével (II. ker. Önkormányzat)– a Nyíregyházi Állatkertet, ahol sikerült megnéznünk olyan állatokat, amelyek eredeti élőhelyükön való felkeresése több ezer kilométer megtételét jelentette volna. Az út során az 1938-ra felépült Szent István völgyhíd alatt mentünk át.
Ez az út, és a remekbe szabott idegenvezetői történetek a városról adták a Thetisz Alapítvány tagjainak az ötletet, hogy mily módon kéne megszervezniük kirándulásaikat (Balatonmáriafürdői kiránduláson van bővebben kifejtve).
Budapest, 2020. 10. 01.
Varga G. Lajos